"Bolond világot élünk. 2 évvel ezelőtt azt mondtam javulás van kutyafronton. Kevesebb a kóbor állat. Most azt mondom, olyan világot élünk, ami még sose volt. Tudjuk, megértjük, bár elfogadni nem tudjuk.
Az első roham az ebadó bevezetésének tervénél volt. Tervénél, mert egy kézen meg lehet számolni, hány település vezette be az ebadót. Nincs ebadó, de ömlöttek a kutyák az utcára. Az ebadó hírére, ami iszonyat rossz módon lett ismertetve. Mert mindenhol csak azt lehetett olvasni, egy újabb adónem, ami teher ami gond. Igen, teher, igen gond, de lehetőség lett volna arra, hogy legyen egy aránylag pontos állatlétszám, nyilvántartás. Lehetőség lett volna arra, hogy a befolyt összegből ivartalanítani lehessen a rászorulók állatait. Lehetőség lett volna a menhelyek támogatására.
Majd jött a kötelező chippezés. Amit abból a szempontból nem érthető, hogy 2010. júliusától chippezni kell azokat az állatokat, akik gazdát váltanak, vagy éppen akkoriban születtek. Ez azt jelentené, hogy minden 2 éves kutyába már chipnek kellene lennie. Mondanom sem kell, nincs, és konkrétan senkit sem érdekelt a téma. Most felkapta az újság ismét a témát, tehát nem kell a kutya. Megállás nélkül szólnak a telefonok, hogy leadná a kutyáját, naponta legalább 10 autó áll meg, hogy behozná a kutyáját. Naponta több esetben hívnak minket "talált" kutyákhoz, akik tökéletesen ismerik az udvart, a "megtalálót", meg még hallgatnak is az állítólagosan 1 napja kapott nevükre.
Nincs ma Magyarországon olyan menhely, ahol nem teltházzal dolgoznak, és sakkoznak velünk együtt mindenhol, hogy hol lehet még egy kis likat találni, ahova befér az állat. És nincs olyan nap, amikor nem rajtunk verik el a port, mert miért nem segítünk? Tessék mondani, nekünk ki segít? Megteszünk mindent, de nem csak mi, minden szervezet, aki állatokkal foglalkozik, de a menhelyek nem gumiból vannak, és nem lufiból. Sem nyújtani, sem fújni nem tudjuk már. Minden második szuka vemhesen van az utcán, naponta kerül be balesetes, és ami számomra a legelkeserítőbb az utcára dobott 10-13 éves öreg kutyák, akik kiszolgálták az életüket, de csak ennyi jutott neki. A vérnyomásom az egeket veri az olyan telefonoktól, hogy 10-13 éves a kutyám, és akkor én önöknek ajándékozom. Ez most komoly??? Komolyan gondolják az emberek, hogy azok a félőrültek, akik menhely működtetésre adták a fejüket, egyúttal csodatevő tündérek is? Hogy milliók vannak a mellényzsebbe, hogy pity-paty akkor most mindenki gondját, baját megoldjuk? Drága az állatgyógyászat? Igen, nagyon drága. Nekünk is, nekünk is pontosan annyiba kerül, mint bárki másnak. Hol a felelősség vállalás?
A legkönnyebb megoldás, majd az állatvédők megoldják, az a dolguk. Igen, az a dolguk, egy határig, ami most jött el. Ébresztő emberek!
Ehhez nem kell több szó! Ez mindent elmond.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.